Devecser és a járás népessége, felekezeti viszonyai a monarchia alatt

A kiegyezés után, 1869-ben népszámlálást végeztek az országban, és ezután, 10 évente vették górcső alá a Magyar Királyság polgárait. Ennek eredményeként tudhatjuk, hogy nemcsak a járás, hanem Devecser lakossága is emelkedett az Osztrák-Magyar Monarchia idején.

Jól látható, hogy míg 1869-ben a mezővárosban 3.381 laktak, míg 1910-ben már 4.552-en, így összesen 1.171 polgárral növekedett Devecser 41 év alatt.

Az is megfigyelhető, hogy a járás is gyarapodott.

A közigazgatási egység lélekszámához viszonyítva a mezővárosban a körzet lakói 9,86%-a lakja az 1869-es adatok szerint. Ez az arány 1910-ben már 11,4%.

1869 1880 1890 1900 1910
Devecser mezőváros                 3 381                 3 685                 4 339                 4 536                 4 552
Devecseri járás a mezővárossal együtt              34 307              35 980              39 768              39 905              39 918
Mezővárosban élők aránya 9,86% 10,24% 10,91% 11,37% 11,40%

A Devecseri járás népessége 5.611 fővel növekedett a négy évtized alatt, ami elsősorban a mezővárosnak és az ajkai bányászathoz köthető községeknek (Ajka esetében 1.965 fő,  Bódé vonatkozásában 321 fő) illetve a magyarpolányi betelepítéseknek (219 fő) volt köszönhető.

Több községben a népesség fogyása összefüggésben állt az amerikai kivándorlással, de Kolontáron a lakosság szám ingadozását a cselédség kicserélődése, Noszlopon az erdélyi Nagysármás településre való elvándorlás, illetve Padragon a bérletváltozás folytán történő elköltözés okozta.

1869-ben a járás székhelye után a legnépesebb települések Somlóvásárhely (1.827 fő), Noszlop (1.800 fő),  Kislőd (1.644 fő), Magyarpolány (1.492 fő), Somlószőllős (1.370 fő), Csögle (1.175 fő) és Tüskevár (1.028 fő) voltak. A felsorolt községeken kívüli járási települések mind ezer fő alatti lakosságszámmal rendelkeztek.

1910-ben a sorrend Devecser után már Ajka (2.858 fő), Somlóvásárhely (1.832 fő), Magyarpolány (1,711 fő), Kislőd (1.623 fő), Somlószőllős (1.412 fő), Csögle (1.320 fő), Tüskevár (1.193 fő), Doba (1.061 fő) volt.

Letölthető dokumentum: A devecseri járás népesség adatai az Osztrák-Magyar Monarchia idején végzett népszámlálási adatok alapján. 

Ha a munkaképes lakosságnak a 15-60 év közötti polgárokat vesszük, akkor ez az adat 2.401 főt tesz ki a mezővárosban 1910-ben.

Nemzetiség szerint a járás székhelyén, szinte teljes egészében magyar anyanyelvűek lakták a Monarchia idején. 1880-ban ez a szám 94,46%, 1910-ben pedig már 99,19% a népszámlálási adatok szerint.

1880 1890 1900 1910
magyar 3 481 4 265 4 504 4 525
német 48 64 38 33
szlovák 3 3 1 4
horvát 2 2
egyéb 12 5

A vallás tekintetében már sok színű volt a mezőváros. A felekezeti viszonyokra elsőként az 1869-es számláláskor, mindjárt az első ilyen alkalommal kérdeztek rá a biztosok. Érdekes, hogy a nemzetiségi hovatartozásról a 10 év múlva esedékes számadáskor készítettek statisztikai adatokat csak.  

1869 1880 1890 1900 1910
Római katolikus 3 105 3 336 3 889 4 077 4 091
Görög katolikus 1 1
Ortodox 2
Református 12 45 76 48 61
Evangélikus 33 28 50 65 78
Unitárius 2 3
Izraelita 231 276 324 352 326