A devecseri Baross utca: a gazdasági élet központja

Az Osztrák-Magyar Monarchia, valamint a Horthy korszak idején Devecser gazdasági és kereskedelmi központja az egykori Baross utca volt.

A fiatalon elhunyt, egykori kereskedelemügyi és közlekedési miniszter nevét az utca 1898-ban “vette fel”, addig a mezőváros lakói Nagy utcaként hivatkoztak a közterületre. A mai Kossuth utca elnevezés a második világháború végén vált hivatalossá.

Az egykori képeslapot megtekintve, jól láthatóak a ma is fennálló épületek sora, az egykori Arany Griff, majd Nemzeti Kávézó, ahol ma egy részében biztosító van. Itt voltak Devecserben a különféle vigadalmak, a Gazdakör ünnepségei, illetve más jótékonysági események.

Városunkban sokáig csak itt lehetett szállást foglalni is. Igaz, akkor a Rózsa köz és az épület Baross utca felé tartó további részei is egy részben voltak. A vendéglátás a Baross utca 7-ben 1928-ban szűnt meg, amikor is május 1-jével a Mautner testvérek a 15-ös szám alatti áruraktárukat helyezték át ide. Itt fűszerek mellett élelmiszereket, petroleumot, benzint is árultak.

A Baross utca 15-be bőrkereskedés költözött ekkor.

Vendéglátóhely nemcsak a kávézó volt a Baross utcában. Itt volt még, több mint 100 éve, Buzás Imre cukrász üzeme is, ahol minden vásár- és ünnepnapokon friss süteményekkel várta a vendégeit. Buzás Imre 1912-ben költözik Devecserbe és júniusban veszi át a Bodoky-féle, Baross utcai mézeskalácsot is készítő cukrász műhelyt és üzletet.

A világháborúban is részt vesz, ahol az orosz és az olasz fronton is harcol. A háború után tevékeny szerepet vállalt Devecser közéletében. Választmányi tagja, majd pénztársa a Polgári Lövészegyletnek, egyházközségi képviselő. 1932-től választmányi tagja, 1941 és 1944 között elnöke a Polgári Olvasó Egyletnek. A Járási Ipartestületnek 1933-tól vezetőségi tagja, 1942-től elnöke.

Felfedezhető a jelenleg pékség épülete is, de a mellette lévő Weisz Mór Vaskereskedése már nem látható. A pékség akkor is pékség volt, csak Machalik nevű pék tulajdonában üzemelt.

Ebben az utcában volt Balogh Mihály gyógyszertára is, ami a második világháborúban elpusztult. A kétszintes épület helyén korábban is patika lehetett, de erről pontos információink ma nincsenek.

Az utca másik végén a csendőrlaktanya épült az első világháború után. Ma itt az épületben üzletek és lakóépületek vannak. A Kossuth utca páratlan számozásának végén már akkor is üzletek voltak. Itt volt az 1900-as évek végén Schwarz Miska úri és női divatáruháza.