Fehér-tó

Volt egyszer egy tó, Devecser mezőváros szélén, majd körbeölelték a házak. Ez volt a Fehér-tó, amit 1960. után töltöttek fel földel, elsőnek lovas szekerekkel hordott anyaggal, majd később, mivel nehezen ment így a munka, teherautók szállították ezeket. Hogyan is alakult ki a tó? Nagy valószínűséggel, az építkezésekhez agyagot, köveket bányásztak ki a helyén. Amikor ez a folyamat befejeződött, hosszú évtizedek múlva, megjelent benne a víz, környezete megváltozott.

Egy 1857-es térképen jól látható, hogy Devecser mezőváros déli határa akkor a Fehér-tónál végződött.

Habsburg Birodalom – Kataszteri térképe – forrás: https://mapire.eu/

A Fehér-tóval szemben ekkor még nem épült meg a járási Berta Kórház, illetve mellette a vásártér sem volt megtalálható. A vásárteret elsősorban az élő állatok eladására használták, mivel a piacot ekkor a devecseri páduai Szent Antal templom, illetve a meg nem épült Szent Mihály templom előtti téren tartották meg.

Habsburg Birodalom – Kataszteri térképe – forrás: https://mapire.eu/

Visszatérve a devecseri Fehér-tóhoz és környékéhez: mivel a város szélén volt a tó, és innen ágazott el kettő út is a településről, így nem meglepő, hogy a jelenlegi téren is megtalálható az a kereszt, amit 1882-ben Kováts György és neje, Kocsis-Tóth Anna emeltetett.

A kor hagyományai szerint kőkereszteket elsősorban a települések határában, utak elágazásánál építettek, ami jelezte a városba érkezőknek, hogy keresztény emberek lakják azt.

Jelenleg az utak már nem így, és nem ugyanabba az irányba ágaznak szét, mint az 1900-as évek előtt.

A kórház megépítése után még sok időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a mezőváros házai déli irányba terjeszkedjenek.   Erre az I. világháború után került csak sor.

A Devecseri Újság 1927. évi május 8-i számában az ott folyó építkezésekről írnak a szerkesztők:

Építkezések. A tavasz kezdetén hatalmas lendülettel indult meg az építkezés Devecserben. Úgy a belvárosban, mint az úgynevezett újtelepen egyre-másra emelkednek az uj házak, renoválnak, tataroznak mindenütt. Ennek a nagymérvű építkezésnek egyik főoka a háziurak magatartásában leli magyarázatát, akik épen nem számolva a mai rendkívül nehéz megélhetési viszonyokkal, egyre-másra emelik a békebeli árakat már amúgy is jóval túlhaladott házbéreket. így aztán a szegény partáj inkább megerőltetések árán is épít, minthogy minden negyedévben házbéremelésnek legyen kényszerű helyzetében kitéve.

1920-as években épültek meg azok az utcák, amiket ma Dózsa György, Somogyi Béla  Gárdonyi Géza vagy éppen Csokonai utcának nevezünk. Eredetileg az utcaneveket az Újtelep I, Újtelep II, Újtelep III…. elnevezések helyettesítették.

A Fehér-tó közelségét az akkori Fehértó utca elnevezés jelezte. Ez az utca ma a  József Atilla.

Utcanevek a Fehér-tó környékén
1920. 1948. után 1990. után
Fehértó utca József Attila utca József Attila utca
Újtelep I. Dózsa György utca Dózsa György utca
Újtelep II. Somogyi Béla utca Somogyi Béla utca
Újtelep III. Gárdonyi Géza utca Gárdonyi Géza utca
Újtelep IV. Ady Endre utca Ady Endre utca
Újtelep V. Szabó Dezső utca majd Csokonai utca
Csaplár János utca

Már 1927-ben felmerült a Fehér-tó kapcsán, hogy esetleg csónakázásra, pihenésre is alkalmas lehetne, erről tanúskodik a korabeli újságban megjelent kérdés a szerkesztőkhöz:

Levél a szerkesztőhöz. Igen tisztelt Szerkesztő úr, nem találná jónak: — ha vizén a Fehértónak lenne egy-két csónak? — Télé van a part környéke sok jegenyefával — s a fák között ezer apró dalos madárkával. — Holdvilágos nyári estén mily felséges lenne — kéjjel, lágyan, álmodozva ringatózni benne. — Újra kérdem Szerkesztő úr, nem találná jónak: — ha vizén a Fehértónak lenne egy-két csónak ?

A csónakokból nem lett semmi, ellenben korcsolyázásra használták a polgárok a Fehér-tó befagyott vízét.

1959-ban már, mint szeméttelepről beszéltek a terület kapcsán. Ide folyt a kórház szennyvize is, illetve többek közt a vendéglő udvara is szeméthalomtól ékeskedett az akkori tanácsülések jegyzőkönyve szerint.

A téren ma is megtalálható a csárda, ami évtizedek óta a Béka nevet viseli. Honnan kapta a nevét? A tóban található állatról? Vagy éppen a közelben megtalálható időszaki vízzel borított területről, mocsaras területről, a Béka-tóról? Ez ma már a feledés homályába veszik el.